A marosvásárhelyi Kultúrpalota 1911 és 1913 között épült. Az épületet a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, Bernády György polgármester felkérésére. A marosvásárhelyi Kultúrpalota az egyik legfontosabb épülete a városnak, amely fennállása óta meghatározza a város arculatát.
Az épület alapkőletételére 1910 augusztusában, Ferenc József születésének 80. évfordulóján került sor, és a végleges tervek már annak az évnek a végén, decemberre elkészültek. Az építkezések a következő év tavaszán, az 1911-ben kezdődtek el.
A Kultúrpalota épülete gazdag szobor-és mozaikdíszítéssel rendelkezik, az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot Körösfői-Kriesch Aladár Hódolat Hungáriának című mozaikja díszíti.
A főhomlokzaton lévő szobrok kőből és bronzból készültek. A híres Tükörterem az épület első emeletén található, és négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakain magyar írók arcképeit láthatjuk (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, stb). A négyeskapu felett lévő nagy bronzrelief Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt, Bánk Bánt és Szent Erzsébetet ábrázolják.
A földszinten nyolcszáz személyt befogadó hangversenyterem van, amelynek színpadán számos híres zenész fellépett: Pablo Cassals, Jan Kubelik, George Enescu és Bartók Béla is.
A Terem díszítését az erdélyi népművészetből merítették az alkotók. A terem színvilágát a bíborvörös kárpit, a mályvaszínű és fekete bútorzat valamint az arany alkotja. Csodálatos, páratlan szépségű terem, amelynek mennyezete lépcsőzetesen magasított, így érve el a kupolaformát. A zenekari pódium fölött található az orgona, amelyet 1913-ban avatták fel, és mai is tökéletesen működik.
A földszinti előcsarnok szintén páratlan szépségű, és egységes összművészeti hatása van, hiszen találkozik az építészet, a díszítőművészet, az iparművészet és a szobrászat. A földszinti előcsarnok díszítése Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján készült el. Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő tanára, valamint a gödöllői művésztelep alapítója volt.
A 45 méter hosszú előcsarnok falait 12 ólomüveg-kompozíció fedi. Ezeket a csodálatos alkotásokat Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor készítették az 1914-es San Francisco-i világkiállításra, de a második világháború kitörése miatt ez nem valósult meg. Az alkotásokat a pincében tárolták a háború ideje alatt. Az előcsarnok két végén velencei tükrök találhatók.
A palota legkisebb terme, a palota éke a Tükörterem. A Tükörterem főhomlokzati falának nyílásait tizenkét színes üvegfestmény dísziti. Ezek az üvegfestmények 1913-ban készültek Róth Miksa műhelyében. A rajzokat Toroczkai Wigand Ede készítette. Az ablaksor hármas osztású, amelyre kisebb és nagyobb méretű üvegfestmények kerültek. A festmények az erdélyi életképeket, a székely népi építészetből kiemelt részleteket örökítenek meg, de megelevenednek a magyar népballada alakjai, jelenetei is. Az ólomkontúros alkotások ragyogó színben pompáznak, és csodálatos látványt nyújtanak a látogatók számára.
A harmadik emeleten a képzőművészeti múzeum található, amely több mint ezer alkotásnak ad otthont. A maros megyei könyvtár is a Kultúrpalotában található. A könyvtár több mint 1 millió kötetes gyűjteménnyel rendelkezik.
A Kultúrpalota külső és belső díszítésén a gödöllői művésztelep tagjai dolgoztak, feltehetően Körösfői-Kriesch Aladár és Bernády György vezetésével, felkérésére.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota ma már több mint 100 éves szecessziós épület, amelyet állandó figyelem övez. A Kultúrpalota kétségtelenül a város dísze, a marosvásárhelyi látványosságok közül talán a legfontosabb, hiszen páratlan szépsége, nagysága, különlegessége vonzza a látogatókat.
